Nyomokban glutént tartalmaz

Nyomokban glutént tartalmaz

Aki valamilyen ételérzékenységben, allergiában, intoleranciában szenved, annak nagyon fontos lehet a termékeken található „nyomokban” információ. A cöliákiás (lisztérzékeny) betegek számára a glutén még kis mennyiségben is beindíthat egy olyan autoimmun folyamatot, amely súlyosan károsíthatja a szervezetüket.

Glutént a búza, a rozs és az árpa tartalmaz, valamint meg kell említenünk a zabot is, amelyben ugyan a prolaminok nem tartalmaznak glutenin vagy gliadin frakciókat, mégis több cöliákiásnál tüneteket válthatnak ki. Azonban hiába „csak” ezek a gabonák tartalmazzák, a gyakorlatban mégis bármely más élelmiszer is szennyeződhet vele betakarítása, gyártása, csomagolása vagy tárolása során. Ha ezek a gabonák – valamilyen formában – a termék összetételében szerepelnek, akkor ezt a csomagolásán, az összetevők között mindenképpen megtalálhatjuk.

Ha azonban csak a „nyomokban” információban szerepel a glutén – vagy például az, hogy olyan üzemben készült, ahol búzalisztet is feldolgoznak – akkor az azt jelenti, hogy bár a receptúrájában nem, de az előállítása valamely szakaszában előfordulhatott az, hogy a termék találkozott vele, azaz a gyártó nem tudja vállalni a gluténmentességet.

Lássunk erre egy gyakorlati példát! Egy reggeliző pelyheket gyártó üzemben van egy csomagológép, amely teljes kiőrlésű búzából készült – azaz gluténos – gabonapelyhet tölt dobozokba. Ugyanezzel a géppel csomagolják azonban azt a kukoricapelyheket is, amely gluténmentes alapanyagokból készül. A két művelet között a gép nem esik át egy mindenre kiterjedő tisztításon, hanem az egyik csomagolása után közvetlenül indul a másik dobozolása, így pontosan nem lehet tudni azt, hogy a kukoricapehely mennyire szennyeződött a szintén ugyanitt dobozolt gluténos gabonapehelytől. Például ebben az esetben kerülhet rá a csomagolásra a „nyomokban glutént tartalmaz” jelzés.

Fontos azonban tudni, hogy bár a receptúrában szereplő glutént minden esetben fel kell tüntetni a termékek csomagolásán, a nyomokban/allergén infó továbbra sem kötelező jelölés. Ha nem szerepel rajta ilyen információ, abból sajnos nem tudhatjuk biztosan, hogy nyomokban van, vagy nincs benne.
Ha szeretnénk erről információt kapni, akkor érdemes felkeresni a gyártót/forgalmazót és tőlük érdeklődni a gyártási, csomagolási, tárolási körülményekről.

Ne lepődjünk meg azon sem, ha gluténtartalomról írnak egy gluténmentes megjelölés – áthúzott búzakalász – mellett, ugyanis az Európai Uniós szabályozás szerint a „gluténmentes” megnevezést akkor viselheti egy termék, ha gluténtartalma, a végső fogyasztó számára értékesített alakban, nem haladja meg a 20 mg/kg mennyiséget.

Végül néhány példa arra, hogy milyen termékekben fordulhat elő nyomokban glutén, amikről sokszor először nem is gondolnánk: halkonzerv, felvágott, fagylalt, nyalóka, csokoládé, kovászos uborka, pattogatott kukorica, előkészített-darált hús, gyümölcs joghurt, vaníliás cukor, instant élesztő, olajos magvak, aszalt gyümölcs, tejszínhab, ízesített tejitalok, fagyasztott zöldségkeverék/hasábburgonya…

…és ezt a felsorolást még nagyon hosszan folytathatnánk. Bár megmosolyogtató, de van abban a mondásban valami, hogy ha valaki lisztérzékeny – vagy pedig egy cöliákiás gyereket nevelő szülő – a figyelme idővel úgy kiélesedik, ha gluténról van szó, hogy jobban nyomoz, mint az FBI.